Miskolci Gráciák Egyesülete

Akik napfényt hoznak mások életébe,
maguk sem bújhatnak el a sugarak elől. (J.M.Barrie)

Betlehemi Láng Derenken - 2016-01-25

Derenk magyar lakosságát az 1700-as évek elején a nagy pestis járvány teljesen elnéptelenítette, ezért a Szádvári uradalom akkori földesura gróf Eszterházy, szepességi górál jobbágyokkat telepített Derenkre. "A derenki fatemplomot még 1722-t megelõzõen építették, Szent Simon és Júda tiszteletére. E védőszentek tiszteletét pedig a podhalei gorálok hozták magukkal. A derenki fatemplom építése a gorál telepesek bejövetele (1717) és a szádvári udvarbíró 1722. évi jelentése (amikor a templom már áll) közötti évekre tehető. 1727-ben készült az "ANNA" harang.

A fatemplomuk kicsiny és zsindelytetős, habár jó pár házasság köttetett itt is, 
a derenkiek nagyon sokszor a a jabloncai templomba jártak át.
Nagyobb ünnepek alkalmával pedig mindig csoportosan
templomi lobogóval, énekelve mentek a hegyen keresztül.
1867-ben, az Andrássyak támogatásával építették a jabloncai templomot
három község, Jablonca, Szilice, és Derenk. 
Jablonca Trianonnal 1920-ban Csehszlovákiához került, így a templom is,
ugyan 1938-ban még pár évre visszakerül Magyarországhoz, 
de 1945-től vissza állt az 1938-as év előtti állapot.
Jelenleg Szlovákiához tartozik.

Derenket 1943-ban áttelepítik, így gyakorlatilag megszűnik.
Ötvenes évektől a határsáv miatt a helyi lakosokon (Szögligetiek) kívül,
Derenk csak engedéllyel volt megközelíthető.
Hetven év alatt a természet teljesen visszahódította a területét,
ahol régebben a hegyen jó kaszálók, legelők voltak, mostanra elvadult bozót,
áthatolhatatlan vadon burjánzik.
2007-es Schengeni egyezmény a határok átjárhatóságáról döntött.
Ekkor jutott először eszembe hogy megkeresem
és nem hagyom feledésbe menni ezt az utat.
A vadonban több gyalogos út nyomait is sikerült felfedeznem,
de olyat kerestem ami megfelelt annak hogy itt csoportosan,
lobogóval, zarándokolva lehetett menni a jabloncai templomba.
És megtaláltam.

Amikor először voltam ezen az úton Jabloncán a polgármester asszony,
bemutatott idős embereknek akik még emlékeztek erre az útra,
a hegyről lejövő derenki emberekre.
Várbikkesi útnak mondták, "és hogy olyan, de olyan szép volt,
amikor Szenteste jöttek a Derenkiek templomba,
és már a hegy tetején mint a szentjános bogarak 
világítottak egyre közelebb és közelebb a lámpásukkal"

A jabloncai templom ugyan nem a legrégebbi a környéken,
 de a műemlékvédelmi hivatal szerint 
stílusát tekintve Gömör legérdekesebb katolikus temploma.
Csak kétszer tartanak benne évente misét,
Péter Pál napi búcsúkor, és Szenteste.
Ennek az-az oka hogy az építtető három település közül Szilice
20 évre a templom elkészülte után, saját templomot építettet,
Derenk 1943-ban megszűnt.
Jabloncán pedig csak pár család maradt katolikus.

A templomban határoztam el hogy Szentestén elzarándokolok ide,
már csak a személyes érintettségem okán is.
ugyanis édesapám 1910-ben született Derenken,
és itt a jabloncai templomban lett megkeresztelve.
Így először 2013-ban gyalogosan másodmagammal, és egy fő kocsival,
az idén (2014) már hárman gyalogosan, 
hatan pedig kocsival érkeztünk a szentesti éjjeli misére.

Mi a szép ebben?
Hogy több mint hetven év után az őseink földjén
Szentestén ismét felhangzik, a Mennyből az angyal.
Elvittük a Betlehemi lángot, a szeretet lángját Derenkre,
majd tovább a hegyen, a határon át a túloldalra.
Megmagyarázhatatlan felemelő érzés Szentestén a
titokzatos éjszakai erdőben, az őseink útját járni. 
 A nagy sötétségből megérkezni a ragyogóan kivilágított templomba,
ahol pompás karácsonyi énekek hangzanak fel.
Mintha a mennyországba érkezne az ember fia.
Akik eljöttek azt mondták alig várják hogy ismét karácsony legyen.
A derenki-jabloncai szent estére egyre többen látogatnak el,
így az 1943-ban megszakadt derenki szép
zarándok út, talán ismét hagyománnyá válhat.

 

A honlap, ahol a kép és videoanyag megtekinthető:

A megnyitáshoz kattintson ide.