Miskolci Gráciák Egyesülete

A Miskolci Gráciák Egyesület 2018. okt. 6.-án multidiszciplináris konferenciát szervezett „Elveszett (kiüresedett) gyermekkor” címen, melyben a serdülőkori (gyermekkori) várandósság korai és késői hatását elemezték mind a leányok (és környezetük) mind az utód szempontjából.

A rendezvény védnökei a Miskolci Akadémiai Bizottság  Egészségügyi Szakbizottsága, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közpinti Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, a Miskolci Egyetem  Társadalomtudományi, Állam és Jogtudományi valamint Egészségügyi Kara voltak.

Az előadók között szülész-nőgyógyász (dr.NagyGábor), gyermekgyógyász, iskolaorvos, pszichoterápeuta   (dr. Mezei Éva), védőnő (Perge Anna), szociológus, szociális munkás (dr. Szabó Tóth Kinga), lelki pásztor mentálhigiénikus (Gecse Attila), jogász, kriminológus ( dr. Váradi Erika) szerepelt.Érdemben hozzászóltak: dr Ságodi László gyermekgyógyász, szülész-nőgyógyász, dr. Török Lajos gyermekgyógyász. Az előadások és  a hozzászólások felhasználása mellett beépítésre került dr. Sólyom Enikő 2009 májusban „A serdülőkori terhességek és a terhességmegszakítások egészségügyi kockázatai” címén tartott előadása (Országos rendezvénysorozat a fiatalkori várandósság problémaköréről -  Miskolc.MAB).

Az ülés levezető elnöke: Pelczné dr. Gáll Ildikó.

 

A kérdés fontosságát jelezte a zsúfolásig megtelt előadó terem,  továbbá, hogy a helyi média heteken át foglalkozott a témával , egy-egy előadó meginterjúvolása segítségével.

 

Prof. dr. Lombay Béla (A MAB egészségügyi Szakbizottságának elnöke) bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a megyénkben növekvő gyakoriságú jelenség egészségügyi, családi, társadalmi probléma, ezért a megelőzése/megoldása társadalmi összefogást igényel.

Megemlített egy radiológiai vizsgálat során kiderült esetet, melyben  éjjel, ügyeleti időben hasi fájdalom és tapintható hasi terime miatt kért sürgősségi hasi ultrahang vizsgálat során derült ki, hogy a 13 éves serdülő leány „panaszai” háttérben egy érett magzat áll (az újszülött 37. hétre 2000 g -os volt), s egyben a radiológus orvosnő volt a születést levezető orvos is. Egészséges kisleány született, és mind az anya, mind a nagymama reagálás: „lehetetlen!”.  Igaz lehet ez? - tette fel kérdést Lombay professzor. Rögtön fény derült  az egyik fontos tényre: a serdülőkori terhesség váratlan (vagy titkolt), sokszor az utolsó pillanatban derül ki, a leány-anya, a család és a környezet felkészületlen, tájékozatlan…Az egészségügyi rendszer várandósságot követő, segítő, támogató, szülésre felkészítő hálózata nem is értesül gyakorta a várható eseményről.

 

Bevezető adatok

A gond feltehetően egyidős az emberiséggel. Róbert Burns (1759-1796) verse így okít: „korai még, korai még, korai még  a konty nekem, korai még.. bűn lenne ám, ha elcsavarná a fejem”.

A fórumon elhangzott előadások, és a hivatkozott irodalom szerint a

jelenség társadalmi megítélése nem egységes. A társadalom, a családok, az egyén véleményét/normáit számos tényező alakítja kí. Köztük szerepelnek a nemzeti jogi állásfoglalások/törvények, hagyományok, a vallási tanítások, a politikai-társadalmi berendezkedés, a gazdaság  és a műveltség.

 

Epidemiológia

Évente  kb. 13 millióra becsülik az adoleszcens (serdülő) anyától született csecsemők számát a világon. Általában ezer leányra 50 születés számítható. Afrikában ez 127, Latin Amerikában 71, Kanadában 43, Kelet Ázsiá-ban 18. Az USA-ban a tendencia 1960-2004 között csökkenő. A 15-19 éves korú leányok között 89 - 41,2-re változott. Hazánkban az érintett csecsemőszám  az elmúlt évtizedekben évente 6-10 között mozgott. Sok? vagy kevés?  Nagyon sok az egyén, az utód, a család az egészségügyi ellátás és a társadalom szempontjából.

A túl fiatalon bekövetkezett szülés súlyos társadalmi és  egészségügyi kockázatai mellett morális kérdéseket is felvet. Felelőtlenség, vagy a racionális gondolkodást felülíró, az élet folytonosságát továbbító hit áll/állhat a gyermekanyák döntése mögött?

 

A gyakoriságot befolyásoló tényezők:

 

A gazdaságilag fejlett országokban:

• családi háttér (gondoskodó? elhanyagoló?)
• iskolázottság
• az egészségügyi műveltség
• a fertőző betegségek (szexuális úton terjedők) ismerete, gyakorisága az adott populációban
• tanulási lehetőségek
• munkahely rendelkezésre állása ifjúkorban
• a védekezés módszerei, költsége, hozzáférési lehetőségei.

 

A  gazdaságilag fejletlen országokban és a „szegénység - kultúrájában”

Oscar Levis (1986) szerint.

- A  jövőtlenség, a fatalisztikus életszemlélet, a mának élés, a gyenge énkép, a bűnözés lehetősége, a (pár)kapcsolatok labilitása, a gyermekvállalás mint

 lehetséges megoldás felé sodorják a serdülőket.

- Állami gondoskodásban nevelődés

- Szexuális erőszakra veszélyeztettek köre

• A gyermekvállalás kulturális tőkévé válik (Patricia Fernandez, Kelly 1998)

mert a fiú/férfi kiszorul a munkaerő piacról, és a családfenntartó szerep helyett

a férfiasság egyéb szimbóliumai kerülnek előtérbe, mint a fizikai erő és a

sexuális potenciál. A gettóbeli leányoknál az első gyermek megszületése a

középosztálybeli leányok sikeres érettségijével egyenrangú (Gyukits).

- Ebben a közegben gyakran merül fel:  Mire vártam volna?

Nem törődik azzal ami elveszett, mert fogalma sincs róla, hogy

menekülésével pont abba a helyzetbe kerül ami elől menekül

(Lazarsfeld 1929).

 

Kit/Kiket terhel a felelősség?

Az önmagát is eltartani képtelen tinédzsert, a családot, az oktatókat, a társadalmat?

A család szerepe megkérdőjelezhetetlen. A család az élet első iskolája, a világnézet forrása. Segít beilleszkedni a társadalomba, kialakítja az együttélés erkölcsi normáit,  kialakítja a féri és női szerepeket, a felelősséget. A család jelenti a gyökereket és szárnyakat.

 

A serdülőkor jellemzői:

Ez a korszak fontos, meghatározó életszakasz. Híd a gyermek -és felnőttkor között.

Jelenleg akceleráció észlelhető a felnövő fiúk és leányok testi fejlődése tekintetében,  azaz korábban alakul ki a nemi indentitás. tehát a  nemi vágy korábban jelentkezik. Míg a felnőtt-gyermek kapcsolatában a közbeszédben a szexualitás kérdése tabu, addig a serdülőkorú gyermekek körében egyre nagyobb a szexuális szabadosság.

A fiúk 16 éves korukra szexuálisan érettek, míg a leányok 15-18 éves koruk között lesznek biológiailag alkalmasak a szülésre. A graviditás bekövetkeztének  ekkor az már életkor nem kizáró tényezője, de  még zajlik a testi fejlődés is, és jellemző a pszichoszociális éretlenség, sőt ebből a szempontból nem túlzás a megfogalmazás, hogy ez az időszak az esetek jelentős hányadában alkalmatlan utódvállalásra/nemzésre.

Ugyanakkor ismert, hogy  a nem kívánt terhességek 20%-a a szexuális aktivitás kezdése után 1 hónapon belül jelentkezik, míg 50%-a az első 6 hónapban.

Az átgondolatlan magatartás összefügg az ismeretek hiányával.

Aki ebben az életkorban korai nemi kapcsolat kialakítására törekszik, (gyakran egyszülős családban, vagy állami gondozásban nevelkedő), menekülési útvonalként vállalja a gyermeket. Ezt tartja a felnőtté vállás legitim módjának, A gyermeket az önmagáért folytatott harc eszközéül választja, miközben ez a tény magába rejti a kétszeres kiszolgáltatottság kialakulásának esélyét.

A serdülőkor jellemző lelki, testi. gondolkodásbeli éretlensége, bizonytalanság a tükröződik a fiatalkori várandósságot vállalók magatartásában, de e tényezők magyarázzák az állapot korai és késői szövődményeit is.

 

A várandóssság diagnosztizálása sokszor késik, mert eltitkolják, félnek, bíznak a semmiben, vagy tudatosan vállaljál a késői bizonyosságot, remélve a szülők nagyobb segítőkészségét, támogatását.

Amikor bekerülnek a gondozási rendszerbe egyértelműen látszanak a kamaszkori ismerethiány, a hiányzó veszélyérzet, felelőtlen magatartás ismérvei. Nem veszik komolyan az adott tanácsokat. Miközben rájönnek, hogy vége a gondtalan gyermekkornak, nem tudnak váltani a bulizós, rendszertelen életmódból  egy tervezett életformára. Kár hogy a nőiességüket még meg sem ismerhették.

Mindezek magas kockázatúvá teszik a várandósságot.

 

 

 

A korai-várandósság nagy kockázatú állapot!

 

A fiatalkorú anyára nézve a korai veszélyek az alábbiak:

• veszélyeztet szexuális úton terjedő betegségekre
• a gravida későn kerül be a gondozási rendszerbe az ellenőrzés rendszertelen
• jelentősen megrövidül a gondatlan, töltekező jellegű „ártatlan” gyermekkor.
• a korai várandósságban gyakori  betegségek : vérszegénység, hipertónia, a magzat elégtelen gyarapodása, fejlődése.

 

További veszélyek a graviditás végén:

• az anyát preeclampsia, atóniás vérzés, idő előtti lepényleválás, elhúzódó tágulási szak, téraránytalanság, császármetszés fenyegeti
• az elveszett gyerekkor nem gyógyítható, kitörölhetetlen nyomokat hagy testileg, lelkileg
• a szoptatás a neurohormonális stressz miatt el sem kezdődik, vagy hamar elmarad
• a megszületett csecsemő gyakran „sorvadt”, kórosan sovány a graviditási életkorához viszonyítva
• gyakori (kétszeres kockázat) a koraszületés
• fokozott az 1 éven belüli csecsemőhalálozás rizikója
• gyakori a kimerültség a graviditás és a szülés után
• fokozott a depresszió kockázata, a szociális stressz mértékétől függően (40-50%), mely veszélyforrás mind a magzatra, mind az anyára nézve
• ritka viszont az ikerterhesség.                                                          

 

Késői komplikációk az anyára vonatkoztatva:

• ritkábban szereznek középfokú végzettséget (0,5%)
• nehezebben kötnek házasságot, vagy konfliktusokkal terhelt párkapcsolatuk
• gyakorta szinglik
• általában több gyermekük lesz életükben, mint azoknak, akik 20 éves életkoruk után vállalnak graviditást.

Magzati veszélyek:

• abortuszhoz vezet  28%-ban
• vetélés, koraszületés következik be: 16%-ban
• a komplikáció nélküli élveszületés 56%-ban várható, de a gyerekek jelentős hányada intrauterin sorvadt
• fokozott a rizikó fejlődési rendelleneségre, betegségekre

Csecsemőkori és későbbi komplikációk

• számos betegségre fokozott a rizikójuk (sárgaság, légzészavarok, alacsony vércukorszint, infekciók, vontatott szomatikus, motoros, mentális és kognitív fejlődés)
• gyakran nem részesülnek az anyatejes táplálás előnyeiben
• nagyobb a csecsemőkori halálozás kockázata
• többször igényelnek kórházi kezelést 5 éves életkorukig
• gyakoriak náluk az otthoni balesetek
• gyakorta megszenvedik az anyai depressziót, bizonytalan élethelyzetet
• a beiskolázást követően gyakoriak a tanulási nehézségek, magatartászavarok
• korán nyúlnak élvezeti szerekhez (dohányzás, alkohol, drog)
• gyakran nem szerzik meg az alapfokú képzettséget sem ( 33%).
• serdülőkorban maguk is szülőkké válnak (25%).
• felnőtt életükben is fokozott bizonyos betegségek (pl: magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség) kockázata

 

Borsod megyei adatok, melyek alátámasztják a probléma jelentőségét: 2013 és 2017 között a 18 éven aluli szülések aránya az összes szülésben 5,3%-ról 7,3%-ra emelkedett. A koraszülések aránya 28-ről 32-33% a fiatalkorú anyák körében, míg a császármetszés 30.8-30,5% azaz változatlan.

 

 

 

 

Milyen a serdülőkorú szülők karaktere?

 

A tinédzseranya többnyire, bár nem feltétlenül hátrányos helyzetű rétegből származó. Alacsony iskolázottságú, vagy „rossz tanuló, gyakorta egyszülős családban él, akinek az anyja/apja szintén koraterhességet viselt/okozott. S amennyiben pozitívan áll a kérdéshez, többnyire valamilyen előnyt remél, vagy a nehéz élethelyzetét egy gyermek vállalásával próbálja megoldani. Esetenként az anya megfélemlítés, vagy erőszakos cselekmény áldozata.

 

Az apákról kevesebb adat áll rendelkezésre. Egy biztos, gyakoribb köztük a börtönviselt (15%). A tinédzserapa hasonló családból/környezetből származik, többnyire 1-2 évvel idősebb, bár bármilyen életkori konstelláció előfordulhat. Sokszor illegális, vagy bűnöző tevékenységet folytat, ritkán  lehet morális vagy anyagi támogatást várni tőle.

 

Az utódok sérülékenyebb helyzetét az éretlen személyiségük, gyakori tanulási zavaraik, a szegénység, rossz szülői minta, anyai depresszió, és a nagyszülőkkel gyakran tapasztalt rossz kapcsolt magyarázhatja. Nagy a veszély a minta ismétlődésére is.

 

A MEGELŐZÉS (prevenció):

 

I. Primer megelőzés:

A tény multikauzális, a megelőzés csak multifaktoriális lehet.

 

A pszichoszociális  következmények megelőzése:

Család: megelőző, támogató magatartás,  helyes életmódra nevelés, jó minta és biztonság adás.

A társadalom: kiterjesztett egészségügyi és pszichoszociális védelem, a tanulás elősegítése, később a függetlenség biztosítása, munkahely teremtése.

Az egészségügy: Elsősorban az alapellátásnak és az iskolaegészségügyi szolgálatnak vannak lehetőségei: a egészségnevelés, egészségtudatos magatartás, a fertilitáskorúak megfelelő tájékoztatása, a rizikócsoport kiválasztása, fokozott figyelemmel kísérése.

A rizikó csoport kiválasztásában figyelembe kell venni bizonyos magatartási szokásokat: alkoholfogyasztás, drogok használata, a nemi aktivitás léte, a védekezés /ha igen annak módja, a család támogatásának foka.  (HBSC 2014.) Jellemzően a szakközépiskolások körében minden paraméterben nagyobb % kerül a rizikó csoportba (pl: nemi életet él a gimnazisták 40, míg a szakközéposkolások több mint 70%.a).. A szülők érzelmi támogatásának csökkenése már az  5. évfolyamtól elkezdődik, fokozottabban a leányok esetében,

 

Egy másik fontos tényező a megelőzésben az egészségügyi ismeretek oktatása. A színvonalas szexuális felvilágosítás, a modern biológiai órák megtartása mellett tudatosítani kell a fiatalok körében az egyéni felelősség fontosságát. Arra kell nevelni a fiatalokat, hogy cselekedeteiknél a döntés saját kezükben van. Tudatosítani kell a serdülőkorú leányoknál, hogy testük felett ők rendelkeznek, a szüzesség nem teher, amitől idő előtt meg kell /kellene szabadulni.

Márai Sándor szerint: „Mert az emberrel nem csak történnek a dolgok… Az ember csinálja is azt, ami történik vele.“

 

A társadalom által biztosítható egyéb lehetőségek: a család, iskola, közösségek, egyházak, média, a világháló használatával az etikus, morális elveket betartó, egészséges fejlődést segítő, a terhelésektől, aktuális nehézségektől nem megriadó, helyes jövőképpel bíró ifjúság nevelése.

 

A világban előforduló gyakorlatok az elsődleges megelőzésre:

• az USA-ban az 1990-es évektől egyes államokban hirdetett programok: várni a szexuális élet megkezdésével, szüzen férjhez menni ! jelszó hangoztatása.
• máshol a szexuális úton terjed betegségek veszélyeire, következményeire figyelmeztetve serkentik az absztinenciát, és a védekezést egyszerre.
• vannak a morális értékek felmutatásával ható programok, melyeket hivatalos és civil közösségekben terjesztenek (orvosi rendelők, ifjúsági szervezetek, egyházi kis közösségek… ).
• máshol államilag támogatott ifjúsági hálózatot hoznak létre, mely a védekezés módszereit, a családtervezést tanítja, és/vagy szűrik a szexuális úton terjedő betegségeket.
• A WHO javaslata: Széleskörű tájékoztatás a serdülőkor  élettani és pszichológiai folyamatairól, a védekezés módszereiről, arról, hogy 20 éves életkor felett a graviditás és a szülés lényegesen kevesebb kockázattal jár, felvilágosítás az abortusz menetéről és esetleges komplikációiról, Várandósság esetén szoros speciális gondozás, tájékoztatás a várandósság lefolyásáról. A gondozásba bevonandóak a partner és a szülők. Segíteni kell az anyává válást, a tinédzser kor problémáira is figyelemmel.

 

II. A szekunder prevenció: az ismétlődést elkerülését kell célozza.

 

A szekunder prevenció formái:

• USA: fizetnek a fiatal anyáknak, a második fiatalkori várandósság elkerülése érdekében.
• az egészségügy kialakít egy rendszert, melynek feladata  fiatal korú anya és gyermeke rendszeres látogatása, segítése
• „Teen Tot Ambulancia”: ahol a gyermekkorú anya és gyermeke ellátása egyben megtörténik.

 

Mi lenne/lehetne a célszerű stratégia a prevencióra?

 

A világon az eltérő okok és körülmények miatt egy egységes rendszer kialakítása nem tervezhető. Nemzeti program alkalmazása lehet célravezetőbb, mely nagymértékben figyelembe veszi a helyi törvényeket, viszonyokat,  szokásokat, a rendelkezésre álló mozgósítható eszközöket.

 

Ami az eddigi tapasztalatok alapján valószínű:

 

A serdülő egészségügyi  ellátására az „adoleszcens medicina” fejlesztése célszerű lépés. Az iskolához kötött módszerek hatékonysága változó. A szekunder prevenció eredményesebb, mint a prímér. A nemi betegségekkel kapcsolatos ismeret terjesztés (HIV) hatékony. Azokban a népekben/közösségekben ahol a házasság előtti szüzességnek még van értéke, a fiatalok- adoleszcens korúak szexuális aktivitása alacsonyabb mint a világ egyéb részeiben. Ez a tény kihasználható.

 

 

III.  A prevencióval kapcsolatos fontos, megszívlelendő egyéb  vélemények:

 

Mi volt II. János Pál pápa javaslata?

Szerinte a fiatalokat gyakran ejtik kisértésbe a könnyű. kellemes élet elérése érdekében  a kábítószerek és az örömszerzés egyéb formái. Ezek nem tartósak, hosszú távon rombolók, utánuk jön a kétségbeesés, céltalanság, esetleg erőszak örvénye. „Teremtsünk emberhez méltó világot! Köteleződjünk el a szexuális tapasztalat nélküli házasság és a kölcsönös hűség mellett” szólt a felhívás.

 

Mit mond Konrad Lorenz az „Emberi voltunk hanyatlása „ című művében?

„Ne engedjük elsorvadni mindazon tulajdonságainkat, melyek embervoltunkat adják. Fel kell ébreszteni a hitet az emberi felelősségben. Ahhoz hogy megakadályozzuk a fenyegető apokalipszist, éppen a fiatal emberekben kell újra éleszteni a tudományközpontú és technomorf gondolkodás által elnyomott fogékonyságot a Szép és Jó értékei iránt.”

 

..és egy kezdő kismama:

Hozzuk vissza a születés/szülés élményét!

„Hasamra fektettem… semmi másra nem emlékszem, csak Poppy illatár és a mámoros boldogságra amely elárasztott.

 

…és mire van szüksége egy gyereknek?

megadjuk neki a tőlünk telhető legtöbb szeretetet kedvességet, melegséget, tiszteletet, és megértést akkor túl nagy hibát nem követünk el.” (Jools Oliver- Jamie Oliver felesége)

A születés/szülés felemelő élménnyé azonban ideális időben, megfelelő lelki és biológiai érettség, és a józan gondolkodás képessége birtokában  - vállhat.

 

IV. Az egészségügy lehetőségei, feladata:

 

A magyarországi alapellátási rendszer felelőssége (orvos: szülész-nőgyógyász/gyermekorvos, védőnő, asszisztens, korai fejlesztő hálózat stb…), szerkezete és ars poetikája szerint elsődleges. Hiszen a rendszer alapvető feladata és célja: az aktuális betegségek gyógyításán túl segíteni a genetikai adottságoktól függő képességek tökéletes kibontakozását, támogatni egy nyugodt, boldog gyermekkort, előkészítve egy egészséges felnőttkort,  és eközben megnyerni az ifjúságot egy értelmes felnőtt életre.

 

Mit tehet a gyermekorvos?

Bizonyos evidenciákkal tisztában kell lennie. A serdülőkori graviditások kb. 80%-a váratlan. Az aktív nemi élet elkezdése után 2 éven belül a serdülők kb. 40%-a lesz várandós. Emellett:

• A gyermekorvos gyakorolja hivatását azaz a helyes útválasztást sugallja és támogatja.
• A gyermekorvos a testben és lélekben egészséges felnőttkor eléréséhez nélkülözhetetlen boldog gyermekkor biztosítását segíti.
• Különös gonddal figyel a serdülő korosztályra, vázolja az ideális időben (húsz éves életkor felett) megvalósuló várandósság előnyeit mind a leendő gyermek, mind az anya lelki és testi egészségével kapcsolatban.
• Tudatosítja, hogy a várandósság valóban áldott állapot csak ideális életkorban, szerető környezetben lehet.
• A fiatalkori várandósság észlelése esetén munkálkodik azon, hogy ne teher legyen, de várt állapot. Megkeresi a megfelelő szakellátási formát, és próbálja megnyerni a környezet pozitív részvételét a folyamatban.

 

Gyermekkori várandóságra utaló jelek:

• serdülőkori szekunder amenorrhoea (a menstruációs ciklusok elmaradnak)
• reggeli gyengeség, hányás
• az emlők duzzadása, feszülése, növekedése
• „indokolatlan”  súlygyarapodás
• bevallott, védekezés nélküli szexuális aktivitás
• az alhasban középen tapintható terime (a méh már 20. terhességi héten a köldökig ér).

 

 A védőnők lehetőségei nagyok - rendeletekkel is szabályozottak:

A megelőzésben fontos a felsőfokú képesítéssel rendelkező védőnők áldásos tevékenysége. Ők azok, akik rendszeresen kapcsolatot tartónak a családokkal, ismerik szokásaikat, szociális helyzetüket. Hazánkban a hungarikumnak számító védőnői hálózat több mint 100 éve kulcsszerepet tölt be a nő-, anya-, csecsemő-, gyermek-, ifjúság- és családvédelemben.  A védőnő várandós gondozási tevékenységével már a magzati élettől figyelemmel kiséri a fejlődést. Jelenleg ez a gondozás 7 éves korig tart. Majd a nyomon követést az iskolavédőnő veszi át az iskola-egészségügyi ellátás keretében, főleg a városokban. A holisztikus szemléletű védőnő idejében felismeri a serdülőkorú leány testi, lelki és szociális jóllétének hiányát és szükség esetén segítséget tud nyújtani.

Az iskolai tanulmányok alatt minden gyermeknek részesülnie kell egészséges életmódra nevelésben. (Ehhez azonban szükséges az egészségnevelési órák bevezetése). Az iskolát ellátó védőnő jogszabályban meghatározott feladata az egészségneveléssel, felvilágosítással kapcsolatos tevékenység, azonban jelenleg leginkább az a tapasztalat hogy hiába szeretne a jogszabályban (az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997.(IX.3.) NM rendelet 3. sz. mell. 8. pont) előírt témakörökben egészségnevelés céljából a tanulókkal foglalkozni, csak akkor tudja ezt megvalósítani, ha a pedagógus egyéb tanóra (pl. osztályfőnöki-, biológia-, környezet,…) keretén belül erre lehetőséget ad).

 

Napjainkra már sok védőnő tovább képezte magát ifjúsági szakvédőnőnek, valamint egészségtan tanárnak azzal a céllal, hogy a megfelelő pedagógiai eszközök birtokában hatékonyabb formában tudja átadni az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket.

 

A védőnői ellátás lényege: a védőnő felsőfokú képzettséggel „kéznél van”. Mit adhat? Több tudást, figyelmet, biztatást, jelenlétet, a gondok észrevételét, azonnali ésszerű korrekciót/beavatkozást kezdeményezhet, a jó cél érdekében együttműködést  nyerhet meg.

 

 

V. Kik igényelnek segítséget (primer és szekunder fokozatokban)?

 

A primer (elsődleges) megelőzésnek két célcsoportja van: Általában a serdülő leányok és fiúk illetve a fiatalkori várandósságra veszélyeztettek leányok azaz a rizikó csoport. A rizikó csoportot előzetesen ki kell választani évről-évre, majd célzottan foglalkozni  kiválasztott fiúkkal és leányokkal.

 

A rizikó csoport kiválasztása:

Erre hazánkban az iskolaegészségügyi szolgálat kitűnő lehetőséget kínál (védőnő, iskolaorvos). Az életkori kategórián belül (14-19 év) a 14 évesek érdemelnek kiemeltebben figyelmet.   A lakhely szerint pedig az 5000 lakos alatti településen élők. A csoportban az egészségügyi ismereteket ismételten meg kell beszélni.  (a nemi érés folyamata, a szexuális aktivitás veszélyei, a várandósság fokozott valószínűsége,   annak kockázatai a magzatra, az anya lelki, testi életre, a későbbi betegségeire, a tanulási és pályaválasztási esélyekre, lehetőségekre gyakorolt hatás). A család és a környezet bevonása elengedhetetlen. Célszerű az érintett ifjúval rövid és hosszú távú célok meghatározásáról beszélgetni.  Fontos a baráti kör feltérképezése is. Gondoskodó, de nem erőszakolt figyelemben kell részesíteni a rizikócsoport tagjait.

 

Mezei Éva iskolaorvos az alábbiakkal jellemzi a rizikócsoportot:

• ismeretek képességek, készségek hiánya
• alkohol és drogfogyasztás,
• alacsony önbecsülés
• hiányzó életcélok,
• rossz iskolai teljesítés
• szexuális bántalmazás az előzményekben
• jelentős korkülönbség a párkapcsolatban
• a szülői támogatás hiánya
• alacsony iskolai végzettség
• szegénységben élő közösséghez tatozás

 

A Public Health England javaslata vezérszavakban az alábbi:

• Stratégia tervezés, felelősség tisztázása
• Fiatal-barát egészségügyi program az iskolában: szexuális oktatással.
• Kapcsolatok megbeszélése, értékelése
• Célzott prevenció a rizikócsoportban
• Szülük beszélgessenek a gyermekeikkel
• A szakembereket képezni, továbbképezni
• Tanácsadás, a fogamzásgátlás könnyű elérhetősége
• Következetes üzenetek, a „szolgáltatások” népszerűsítése
• Segítségnyújtás a fiatal várandós anyák számára
• A statisztikai adatok elemzése.

 

 

VI. Mi a teendő a fiatalkori graviditás beköszönése esetén:

Csak másodlagos prevencióra van mód, melynek célja részint az, hogy minél kevesebb sérüléssel oldja meg a család/iskola, a hivatalos szervek (egészségügy/társadalom) a váratlan helyzetet, másrészt annak ismétlődését kell lehetőleg megelőzni 18 éves életkor alatt. Tudnunk kell azonban hogy ritkán van jó megoldás.

 

Érintettek:

• az érintett leány
• az érintett közvetlen környezete (család/nevelő szülő/állami gyermekotthon), tágabb környezet: iskola
• az érintett apa

 

Az első és legfontosabb kérdés: Mi történjen a magzattal? Döntést kell hozni:

• megtartás, és az eredeti családban (esetleg az apa bevonásával) nevelni az újszülöttet, vagy ennek hiányában anya-gyermek elhelyezésére alkalmas átmeneti otthont keresni
• megtartás, majd születése után lemondás, örökbe adás
• a graviditás megszüntetése (terminálás).

 

Mit kell figyelembe venni a terminálás során?

A magzat személyi jogait!

Ezzel kapcsolatban napjaink hivatalos alapállásfoglalásai elég egyértelműek, a gyakorlat változatos és sok tényező által befolyásolt

• Biblia- Ószövetség az V.parancsolat: Ne ölj!.
• A hippokratészi eskü- az élet védelme döntő!
• Az Európai Parlament állásfoglalása 1989-ben: Az élethez való jog a fogamzás pillanatában kezdődik.
• Hazai Magzatvédő Társaság (Czeizel Endre, Frenkl Róbert, Vizi E. Szilveszter, Seregély István) 1991-ben: az emberi élethez való jog a fogamzás pillanatában kezdődik.
• 1992-es magyar törvény: „Az állam alkotmányos, az élet védelmét szolgáló általános kötelezettségére tekintettel fokozott védelemben részesíti a gyermeket váró anya és a méhmagzat életét, egészségét. A méhmagzat különleges helyzetű, korlátozott jogképességű jogalany, akit megillet az élet és egészség joga, az emberi méltóság tisztelete, valamint meghatározott vagyoni jogok.” Majd számos lehetőséget ad az abortuszra (egészségügyi, és szociális, pszichés…). A Janus-arcúság e kérdés megítélésében világszerte jellemző.
• Ugyanakkor a föld egy jelentős részében - a fejlődő országokban  -megengedik a fiatalkorúak házasságát, s így ennek megfelelően a graviditás terminálásának igénye ritkán merül fel.

 

Az egészségügyi szolgálat (háziorvos, szülész-nőgyógyász, gyermekgyógyász, védőnő) aki találkozik a dilemmával a hippokratészi eskü szellemében kell hogy  tanácsot adjon, segítheti a helyes döntést, de bármit dönt a gyermek és a szülei, feladata a továbbiakban is a pozitív támogatás, nyomon követés, segítés. Ezekre a 3 döntés bármelyikének individuális választása esetén feltétlenül szükség van. Megtartás esetén életmódi, étrendi tanácsadásra (drog, alkohol és egyéb élvezeti szertilalom, megfelelő kalória és állati eredetű fehérje bevitel, kalcium, vas, fólsav és vitamin pótlás) van szükség ismételten. Feltétlenül ki kell választani egy serdülőbarát nőgyógyászati rendelést. Jelenleg ebből nincs elég hazánkban.

 

VII. Hazai gondok, specialitások:

 

A kérdés taglalásakor feltétlenül ide kívánkozik a hazai népességfogyás (KSH adatai). A számszerű adatok értékelése mellett a megszületett gyermekek biológiai értéke is döntő a jövő generáció hosszútávú egészségét, munkaképességét meghatározó tényező.

 

Az adatok alapján különösen nyilvánvaló két tényező. 1. Minden megszületett gyermek érték/kincs. 2. A születésszám emelkedésére való törekvés során feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy az ideális időben megszületett egészségek utódok számának növekedése a cél. Emiatt a fiatalkori várandósságvállalást lehetőség szerint csökkenteni célszerű mind az édesanya, mind az utód, mind a társadalom szempontjából.

 

A múlt század utolsó három évtizedében áthúzódóan a 2011-ig, jelentősen csökkent az éves születésszám. Ezt követően hullámzóan, de enyhe emelkedés észlelhető (2017-ben az éves születésszám.: 91 577). Míg 1976-ban még a lakosság 23%-a volt 0-14 éves korú, addig a kétezres évek elejére ez az arány a 0-18 évesekre vonatkozott. 2017-ben a 0-19 év közötti populáció hazánkban abszolut szám tekintetében 1 911 256 volt, mely a lakosságnak csak 19,5%-a.

 

Hogy alakult az anyai életkor az első gyermek születésekor?

2017-ben a 19 éves kor alatti szülések gyakorisága 20/1000 élve születés (graviditások másik 50%a abortusszal fejeződik be). 1990 és 2010 között a 20-29 évesek szülési kedvének jelentős csökkenése volt tapasztalható: 120-ről ről csökkent 40-re. A csúcs a 30-34 évesek között 75/1000, a 25-29 éveseknél 70/1000. Az anyai életkor kitolódik ugyan a hazánkban az idősebb kor felé is, mégis a gyermekek legnagyobb gyakorisággal a nők ideális életkorában születnek.

Sajnálatos adat, hogy megyénkben az elmúlt 20 évben a 0-14 éves gyermeklakosok száma 30 ezerrel csökkent.

 

A számszerű csökkenés mellett másik három jelentős, a gyermeki sorsot esetleg hátrányosan befolyásoló tényező érdemel említést:

1. A koraszülöttek aránya országosan 1980 óta 10% alatti (2017-ben 8%), míg Borsod megyében u,ekkor a kis súlyúak aránya: 10,6%.
2. A gyermekek jelentős hányada házasságon kívül születik. Az adat 1997-ben 25% volt. 2017-ben az első gyermekek csaknem fele született már házasságon kívül.
3. Egy  1997-es adat szerint a 0-14 éves gyermekek 46,2%-a szegénysorban élt (Andorka).

 

 

A fiatalkori várandósság adatai a KSH és HBSC szerint az élveszülések és abortuszok arányának változása az összes születésen belül 1996- 2016 között:

• 14 éven aluliak abortusz: 0,33 — 0,58% élveszülés: 14,9—12,8%
• 15-19évesek:    abortusz: 0,16—0,08%   élveszülés: 10,8—8,47%
• Azaz a 15-19 éves kategóriában mindkét mutató jelentősen javult.
• A 15.-19 évesek körében a leányok 1/4-1/5.ének már van előző gyermeke(1,2).
• A koraszülöttek aránynak változása 1996-2006-ig.
• 14 évesek között: 18-17%.
• 15-19 évesek között 9,4-10,4%

Azaz e téren érdemi változás nem volt. 

 

A 15-19 éves korú anyáknak csak 0,5%-a jutott el az érettségiig, míg 72%-uk még

az általános iskolát sem fejezi be.

 

Települések szerint érdekes eltérések észlelhetőek:

a kisebb településeken magasabb a fiatalkori várandóság vállalása, körükben az koraszületés, és az abortuszok aránya nő. míg a nagy városokban a mutatók előnyösen javulnak. A 14 éves korcsoport rizikója szignifikánsan magasabb, mint a 15-19 éves csoporté.

 

A hazai gyakorlat hiányosságai:

A családi életre nevelés 1-12. évfolyamon nem önálló tantervbe illesztett tantárgy, csak előírás. Nincs  elég felkészült pedagógus. Az iskolai védőnőket, akik sok esetben posztgraduálisan képezik magukat. nem vehetnek részt az órarendbe iktatott képzésben. Az egészségfejlesztés az integrált oktatásban nem hangsúlyos. Individuálisan jelentős szerepe van az iskola egészségügyben dolgozóknak. Hiányos a módszertan (rizikószűrés, szex. életre nevelés, tanácsadás).

 

Az iskolai egészségfejlesztő programok helyzet:

Kevés az OEFI által akkreditált egészségfejlesztő program (16).- ezek főleg a drog prevenciót érintik. Elérhető: Fábián Róbert, dr. Simich Rita: Meglévő és működő modellprogramok valamint az iskolai szexedukációs események értékelése (2016 OEFI).

 

Összegző vélemény

Ideológiától független közös értékek és célok megfogalmazása szükséges. A nemi élet kezdete legyen a megfelelő lelki és testi fejlettség függvénye. Csökkentsük minden lehető eszközzel az abortuszok számát.  Követendő értékként jelenítsük meg a hűséget, a monogámiát, a tartós párkapcsolatot.

 

Javasolt:

Nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján „Fiatalkori várandósság megelőzése” című útmutató kidolgozása. Serdülők számára bizonyítékon alapuló életmód tanácsadási rendszer kialakítása. Ifjúsági szülészeti- nőgyógyászati szakrendelések rendszerének újraszervezése.(felnőtt nőktől elkülönített, szakma illetőségébe tartozó tinédzser problémák, és a várandósság helyes kezelése érdekében). Települések (5000 lakos alatti) egészségfejlesztési programjának kidolgozása során készüljön interszektoriális együttműködéssel helyi stratégia, a fiatalkori várandósság megelőzése céljából, a lokális helyzetet figyelembe véve.

 

A  prevenció megszervezése során a feladatok újragondolását  javasolta Szabó-Tóth Kinga A fiatalkori gyermekvállalás szociológiai aspektusai, című előadása, - a változó családmodell taglalásával, és a szegénységkultúra fogalmának bevezetésével.

 

Hol tartunk napjainkban?

A gyermek vállalás jelentős eseménye az emberi életnek de mást jelent általában,és mást a szegényebb környezetben. A „család” fogalma jelentése is megváltozott, így az általa betöltött szerep is újraértékelést igényel nem kevésbéafelé irányuló  társadalmi elvárások.

 

Milyenek a családi trendek?

Változóban a család fogalma. Az emberek 30%-a él klasszikus családban. De a házasság nem tartható idejétmúlt életformának. Kétségtelen azonban hogy kisebbségi nézetté vált a hűség egy életen át követelménye. Elfogadott a házasság előtti együtt élés. 2011-ben a családok 20%-a egyszülős volt. A gyermek legális státuszát nem csak a szülők törvényes kapcsolata biztosítja. Egy nő vállalhat egyedül is gyermeket. Egy gyereknek mindkét szülőjére (anyára és apára) szüksége van. A tudatos gyermektelenség elítélése változóban van. Az individuális értékek - orientációk erősödnek. (OECD Family Database)

 

A változó trendek következményei.

A kétkeresős családmodell a család stabilitása szempontjából előnyös. Az anya kereső tevékenysége nem feltétlenül hátrányos a gyermek nevelésében. Házasságon belül magasabb a vállalt gyermekek száma 2012-ben óta hazánkban az első gyermekek többsége házasságon kívül születik. Napjainkban már mintegy  fele. Az egyedül álló anyák gyermekvállalása 1/10-ét teszi ki az összes születésnek.

 

A családalapítás összefüggése a társadalmi, gazdasági, és kulturális környezettel:

A család döntését befolyásolja a női munkavállalás, és napközbeni gyermekellátás lehetősége mellett a szülési szabadság (túl hosszú kedvezőtlen helyzetet teremt a munkaerő piacon), adókedvezmények, pénzbeli juttatások, szülőbarát vállalati gyakorlat, egyéb kormányzati beavatkozások. pl: univerzális gyermekellátási támogatások, célzott korai intervenciós jogok, szabályozás, minőségellenőrzés. Csak pénzbeli juttatás nem elég. Fontos a gyermekellátó/nevelő intézmények hozzáférhetősége is.

 

Összehangolandó területek:

A gyermekek érdekei, szülői jogok, demográfiai problémák, munkaerő igények.  Nemek közötti egyenlőség, a munka és a családi élet összehangolása. A gyermekek jó színvonalú, rugalmas napközbeni ellátása. Nemzedékek közötti szolidaritás. Küzdelem a szegénység, kirekesztettség ellen.

 

A jóléti transzferek hatásai: lehetnek pozitívak és negatívak. Egymás hatását erősítik, vagy kioltják. Pl. a gyermekszám növelése családon belül az anya munkaerő piacra visszatérését veszélyezteti. Ugyanakkor a személyi jövedelemadón keresztüli támogatás, egyértelműen ösztönző mind munkára, mind termékenységre. U.így a gyermekgondozási és szülési szabadság.

 

Racionális gondolkodás: figyelembe veszi  a gyermekvállalás, nevelés költségeit, a gyermek fogyasztását, a nevelésre fordított munka értékét, a kieső jövedelmet, a szülők „emberi tőke-veszteségét.”

 

A fiatalkorúak gyermekvállalása megközelíthető Oscar Levis szegénység-kultúra elméletével, melyet az összefoglaló tartalmaz. Itt csupán a szociológiai szempontból megkülönböztethető, fiatalkorban várandósságot vállaló gyermekanyákra jellemző megküzdési stratégiákat  említjük, jeléül annak hogy az egyén megközelítése, a számára nyújtandó külső segítség is csak árnyalat lehet.

 

Töretlen típus: küzd, munkát keres, gyermeket nevel.

Rezignált: bár napról napra éldegél, de a gyermekét gondozza.

Kétségbeesett: depressziós, a múlnak él, gyermekét próbálja ellátni.

Apatikus: irracionálisan gondolkodik, a családja szétesett, szenvedélybeteg, gyermeke kallódik.

 

Gecse Attila - lelki útmutatást adott a sikeresebb prevenció helyes szemléletének kialakításához „Hová lett gyermekeink spiritualitása?” című előadásával. Az ember változást tapasztal minden szinten.

 

A régi rend: születés- gyermekkor- család - kapcsolatok - hit - a kultúra- az adott szó ereje - a természet közelsége - távolodik. A család szerep - a tisztelet, a testvériség, a tisztes szegénység, a segíteni akarás átadásra kerül-e? Megismerik gyermekeink az évezredes tanulságokat tartalmazó népmeséket? Pedig amit látunk, amit tanulunk, amit átadunk… meghatározó gyermekeink sorsára. Az élet stációit mindenkinek végig kell járnia, Máriához, Isten anyjához hasonlóan: aki volt fiatal lány/jegyes/várandós/feleség/anya/menekült gyermekével/ meglátogatta híressé vált fiát/utolsó stációja a kereszt alá vezetett. Mindez felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekeket az élet küzdelmeire is fel kell készíteni, valamint arra, hogy „befektetés” nélkül nincs siker.

 

Fejlődött a világ de gazdagodott, értékesebbé vált az emberi lét? Hová tűnt a női lelkiség? Melynek lényege a nővé/anyává válás, a befogadni és adni tudás, a kapcsolt kialakító képesség, és a kapcsolat megélése, a találkozás képessége, az életadás, gondoskodás, gyengédség, szenvedni tudás, önzetlenség, hit, transzcendencia? Hová tűntek a női lelkiséget segítő családi szertartások templomi alkalmak, és az ékszerekben megjelenő spiritualitás.

 

És megvan-e a férfi lelkiség? A felelősség vállalás, biztonságadás, igazságosság, tudatosság, következetes életvitel és annak átadni akarása, és a példamutatás  képessége?

„Itt és most kell elkezdeni!” - és nemcsak a fiatalkori várandósságra veszélyeztettek körében.

 

Irodalom, rendeletek:

• KSH adatok
• Health Behaviour in School Aged Children 2014
• M.Chinman, JD. Acosta, PA. Ebner et al: Getting to Outcome Guide for Teen
• Pregnancy Prevention California. 2016
• Public Health England: Teen pregnancy prevention
• Ptricia Fernandez, Kelly 1918.
• Lazarsfeld 1992.
• Gyukits György 2002.
• A védőnők preventív tevékenységét szabályozó rendeletek:
  • A területi védőnő kötelmei  49/204 (V.21. ESZCSM) rendelet alapján: Nővédelem, ezen belül családtervezés, anyaságra felkészítés.
  • Az iskolaegészségügyben dolgozó védőnők kötelmei: 26/1997 IX.3.NM rendele: Részvétel az egészségtan oktatásában, ezen belül eü-i alapismeretek, családtervezés, fogamzásgátlás. szülői szerepre felkészítés, csecsemőgondozás.
  • Szekunder prevenció: 26/2014 (IV.8) rendelet.

 

 

Üzenetek:

Az élethez való jog a fogamzás pillanatában kezdődik (Európai Parlament)

Az elveszett gyermekkor nem gyógyítható/ nem pótolható (Nagy Gábor)

A gyermek vállalása jelentős eseménye az ember életének, de mást jelent általában és mást a szegénység kultúrájában. (Szabó-Tóth Kinga)

Itt és most kell elkezdeni, és nemcsak a fiatalkorban várandósságot vállaló leányok esetében. (Gecse Attila)

Teremtsünk emberhez méltó világot! ( Szent II. János Pál pápa)

Fel kell ébreszteni a hitet az emberi felelősségben,… a fogékonyságot a Szép és Jó értékei iránt. (Konrád Lorenz)

Hozzuk vissza a születés/szülés élményét (Jools Oliver)

A fiatal anyák sorsukba zárva élnek (Szabolcska O.2007)

A család, amelyben az egyén születik, amelyben felnő, nagyban meghatározzák a lehetőségeit életminőségét. ( Ferge Zs).

 

Miskolc. 2019. január 19.